Foltvarrás története - kialakulás
A
foltvarrás - foltmozaik, patchwork - története igen régi,
valószínűleg
a szövés feltalálásának idejére esik.
A
szükség, a szegénység hozta létre, amely során praktikus darabokat készítettek
a megszőtt anyagdarabokból.
Az
első foltvarró asszonyok minden folton-folt takarójukat kézi varrással
készítették.
Egyiptomi
régészeti leletek vizsgálata során már találtak patchwork-nek nevezhető
megoldásokat.
Állítólag
Buddha rendelte az első foltművet.
A
szegény hívek csak kisebb darab selyem kelmével tudtak kedveskedni neki,
amiket
aztán Buddha egy nagy takaróvá varratott össze.
A
ma már népművészetté vált foltvarrást az Angliában felvirágzott textilipar
változatos anyagai inspirálhatták, amelynek hagyományait az ír, angol, holland,
amish telepesek vitték magukkal Amerikába, ahol aztán igazán elterjedt és
szinte egyedülálló módon lett népszerű kézimunka.
Mivel
a XVIII. század elejéig kizárólag import anyagokat használhattak,
ezért
nagyon megbecsülték a legkisebb darabokat is.
A
foltvarrás vagy patchwork technikáját pedig a korai történelem leginkább a
királyi és nemesi családok háztartásával köti össze, akik meg tudták engedni
maguknak, hogy beszerezzék ezeket a magas minőségű és sok munkaigényes
darabokat.
A
foltvarrás vagy patchwork intenzívebb elterjedését a középkori lovagi tornák
nyeregtakarói, templomi és főúri zászlókon a foltokból varrt kézimunkák
bizonyítják és később a reneszánsz világban az udvari bolondok foltmozaik
ruhákat viseltek.
Kontrasztként
a vidéki, falusi térségekben a foltvarrásra általában a már elhasznált textilek
még használható részeit vágták ki és varrták össze, hogy
azok ne vesszenek kárba.
Felhasználási
területük inkább a használati tárgyak esetében volt látható, a hasznosságra
törekedtek, például egy meleg ágytakaró elkészítése a hideg téli időszakra.
Két
fő és eltérő felhasználási területük van: használati és dísztárgyak.
Ez
a két technika - foltvarrás és tűzdelés vagy angolul: patchwork és quilt - az
elmúlt 100 évben gyökeresen összenőttek és mára a köztudatban az eltérő szavak
már ugyanazt a technikát jelentik.
Így
nehéz is emlékezni arra, hogy ez a két kifejezés, valamikor két teljesen
különböző technikát takart.
Kisebb
közösségekben a hosszú téli estéken ezzel a kézimunkázással múlatták idejüket.
Különböző mintákat és elnevezéseket találtak ki, amelyeket tovább adtak más
tájak asszonyainak is.
Így
alakultak ki a klasszikus blokk elnevezések.
A
gépesítés azonban nem feledteti, hogy a kézi varrással elkészített művek
nagyobb értékűek.
Kézzel
lassabban, de általában pontosabban varrunk.
Az
alkotásunk összhatása finomabb, lágyabb.
Vannak
olyan minták, amelyeket csak kézzel lehet megvarrni.
Részben forrás
- Halász Edit: Foltvarázs 1999
– Bevezetés a
foltvarrásba című könyve -
